Kedves kamázó!

A miskolci helytörténettel, városismerettel és környezetvédelemmel foglalkozó projektünk újabb fázisába érkezett: elkészült a hosszasan fejlesztett, saját tematikájú online játékunk!

A KAMA2099-et a weboldalra regisztrált résztvevők játszhatják. Azok, akik eddig is velünk játszottak a KAMA projektben, és olyanok is, akik csak most kapnak kedvet csatlakozni. Miután regisztráltál, kattints a fenti menüsorban látható linkre, s máris megnyílik a jövőbeli - az óvilágvége utáni újjáépítés időszakát élő - Miskolc térképe! Ezen a maihoz (2014) viszonyítva jóval kisebb a civilizáció lábnyoma: a természet hihetetlen gyorsasággal foglalta vissza a város romjait. A emberiség helyi túlélő csoportjai fenn akarnak maradni, újra akarják teremteni életük alapjait: élelmüket, ruházatukat, új lakóhelyeiket és a szükséges energiát! Ezen dolgozhatnak és versenyezhetnek az online kamázók, azáltal, hogy csapataik - most túlélő kis közösségük - számára területet foglalnak, természeti erőforrásokat vesznek birtokba, épületeket és azokat kiszolgáló egységeket hoznak létre: fejlesztenek - ezúttal fenntartható módon, a benépesített terület eltartó képességéhez igazodva.

Kama

Mentsd meg a jövőt!

Elkészült a Kamatérkép

Tudni véljük, honnan jött a kama játék, és mikor – de fogalmunk sincs, miért hívják így.

Évek óta kutatja a ma már sportnak tekinthető miskolci sajátosság történetét, eredetét az Észak-Keleti Átjáró Egyesület. A szakemberek által összeszedett információkat a folyamatosan gyűjtött személyes beszámolók egészítik ki. Az immár százas nagyságrendben készített interjúkban arról mesélnek a többféle generációhoz tartozó alanyok, gyerekkorában – azaz 10-20-30-40-50 éve – ki hol és miként játszotta a kamát. A kérdőív alapján tehát rendelkezésre állnak az adatok, amelyekből látható, hogy miután az 1950-as évek elején a vasgyári iskolában (17-es számú, akkoriban Fiúiskolának hívták) kialakult a játék*, a következő egy-két évtizedben több más városrészben is elterjedt. Legnagyobb arányban először a Győri kapuban, a 40-es iskola, illetve a Chlepkó–Ságvári–Glósz kitérő (napjainkban: Aba–Gálffy–Gyula utcák) övezetében, majd az avasi lakótelepen és másfele. Érdemesnek tűnt mindezt térképen ábrázolni – az egyesület munkatársai el is készítették az erre szolgáló grafikát.

(* Természetesen nem zárható ki, hogy még korábban, mindenesetre innen és ekkorról vannak az első kézzelfogható bizonyítékok.)

Miskolc kama-térképe tehát azt mutatja: melyik időszakokban (a múlt század közepétől máig) merrefelé ismerték és gyakorolták ezt a sajátos sportágat, amely elvileg csak a borsodi megyeszékhelyen létezik, az országban máshol ismeretlen. Tehát helyi unikum, egyedi érték, amely nem véletlenül került be hivatalosan a Települési Értéktárba is immár. Az alább megtekinthető térkép PDF-alapú, és úgy van megkonstruálva, hogy a különféle helyekről származó ismereteket karikák (vagyis kamalabdát idéző gömbök) jelzik, amelyek nagysága arányos az onnan származó adatmennyiséggel: vagyis hogy hány fő mesélt ottani kamás élményeiről. A helyszíneknél látható linkekre kattintva olyan táblázat jön föl, ami mutatja a beszámolók idő szerinti eloszlását (évtizedenként), az adatközlők számát, a pontos elhelyezkedés (iskola esetében a tanintézmény megnevezését: ezek a rendszerváltás előtti éra számozott nevei, amik zömmel mára változtak), valamint az egyéni interjúkból származó érdekes megjegyzéseket, főleg a játék ilyen-olyan szabályaira, játékmódjára, játékterére, a labda típusára és hasonlókra vonatkozó apróságokat, érdekességeket.

A kamatérkép készítőinek szándéka: folytatni, bővíteni az adatbázist. Ehhez az alábbi kérdőív kitöltésével lehet csatlakozni.

Google-map változat:

  Vissza